Iskolánkban járt Káel Csaba világhírű filmrendező, MÜPA igazgatója!

Dátum: 2013-02-10 14:39:27   •   Posted by: laggmester   •  Category: 9

Káel Csaba látogatását megelőző énekórán, alapos ismeretekre tehettünk szert, általa rendezett Bánk bán című operafilmről. Rácz Rita tanárnő kiválasztott embereket, akik egy hét múlva kérdéseket tehettek fel a rendezőúrnak. Ezért a megtisztelő feladatért nagy harc folyt az osztályban, mert mindenki szeretett volna személyesen kérdezni a rendezőúrtól, és természetesen a beígért ének ötös is ott lebegett a szemünk előtt.

Elérkezett a nagy nap (március 13.), a reggeli gyülekezőnél megjelent a tanárnő, kis papírlapokkal a kezében, amin a rendezőúrhoz írt kérdések voltak. A kiválasztott öt ember, gyors memorizálás után elgyakorolta, hogy fogják ezeket a kérdéseket feltenni. Búcsút vettünk az öt gulyás főző osztálytársunktól (akiknek lelkére kötöttük, hogy gőzölgő ebéd várjon minket a film után) kiknek nem adatott meg, hogy találkozhassanak a MűPa igazgatójával. Mi az Aud Max felé vettük az irányt, ahol a filmvetítés történt és ahová vártuk a vendégünket. Amikor mindenki elhelyezkedett, be is toppant a rendezőúr. Üdvözölt mindenkit és belekezdett ismertetőjébe.

 Először a Bánk bán történetét foglalta össze, majd rátért arra, hogy hogyan készítették az általa rendezett filmet. A filmet 2000-ben mutatták be a Magyar Államalapítás 1000. évfordulóján. A forgatást több év felkészülés előzte meg, többek között Velich Rita jelmeztervező kutatásai, ahhoz, hogy a szereplők korhű ruhákban lehessenek láthatók, ami nem volt könnyű feladat ugyanis képi emlékek nem állnak rendelkezésre, ezért pld. egy bizánci levélből lehetett erre következtetni. A filmhez sikerült megnyerni az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos operatört, akinek kívánsága volt, hogy eredeti helyszíneken forgassanak. Mivel az 1200-as évekből nem sok épület maradt ránk (köszönhető a háborúknak), ezért jeleneteket épségben fennmaradt templomokban (ócsai, bélapátfalvai) és az esztergomi várkápolnában vették fel. Mindezeket a néző úgy látja, mintha az Erkel Ferenc féle opera egy várban játszódna. Az elbeszélésből megtudhattuk, hogy volt olyan epizód, mikor egy ajtón belépő személy és az „ajtó két oldala” 200 km-re voltak egymástól. Mint a beszélgetésből kiderült az operaénekesek megnyerése sem tartozott a könnyű feladatok közé. Mert ilyen híres színészek, mint pld. Kis B. Attila (Bánk bán), naptárja öt évre előre be van telve. Arról nem beszélve, hogy a hat főszereplőnek egyszerre kellett megfelelő időpontot találni. Mikor ezeken a nehézségeken túl voltak, harminchat nap alatt leforgatták a filmet. Mindezek után néhány kulisszatitkot is elárult. Többek között a Tisza parti „vihar” keletkezését, amit nagyban segített a tűzoltóság Mig-21-es vadászgép hajtóműve. Mivel egy egész fasort meg kellett mozgatni ezért szükség is volt egy ilyen nagy volumenű gépre. Egy kaszkadőr nem hitte el a turbina erejét, ezért beügetett elé egy lóval, de pillanatokon belül tíz méterrel arrébb találta magát a lóval együtt. Vagy egy olyan trükkel oldották meg Melinda (Rost Andrea) vízbefulladását, szintén a Tisza parton az említett vihar alkalmával, mivel a folyó vize nem volt több 16 0C ezért a színésznőt nem akarták beleküldeni, helyette inkább választottak egy medencét propellerrel az alján, amely tökéletes volt egy „vízbefulladáshoz”. Ezek után felhívta a figyelmünket az operában található csodaszép Erkel zenére, amit Japán újságírók kidicsértek. Majd következhettek a várva-várt kérdések. Először a 9.b osztály kiválasztott diákjai tették fel sorba kérdéseiket. De ekkor váratlanul vettük tudomásul, hogy a beszélgetésre szánt fél óra letelt, és a Rendezőúrnak el kellett mennie. Így maradtak a 9.a-sok és e-sek tarsolyában megválaszolatlan kérdések. De nem baj kaphatunk később is ezekre választ.

Belevetettük magunkat a filmbe. A történet II. Endre uralkodása alatt játszódik. Míg a király messze földön harcolt a felkelők ellen, addig az esztergomi várban hátra hagyott Gertrudis királyné és léha rokonsága dorbézolt, míg az ország éhségben szenved. A királyné és öccse Otto kihasználva Bánk bán távollétét (ki hasonlóan, mint a király hátra hagyta hitvesét, miközben országjáró útjára ment, mert ő felelt az ország rendjéért, amíg Endre távol volt) kitartóan udvarolt Melindának, de nem sok sikerrel. Bánk fülébe jutott Otto törekvése, mikor hazatért megtudta, hogy a magyar urak élükön Tiborccal összeesküvést terveztek a királyné ellen. Bánk félreérthető helyzetben kileste Ottót és Melindát, de később megértette, hogy az egész egy félreértés és asszonyát a tiszántúli birtokaira küldte. Ő úgy tudja, hogy felesége megbecstelenítésében Gertrudis is segített öccsének, ezt felháborodva számon is kérte a királynén, és a vita közben leszúrta. A halálhíre II. Endre hazatért és a temetésen megpróbálták kideríteni ki volt a gyilkos, egyszer csak Bánk belépett a templom ajtaján és elmondta tettét. A király ép ítéletet akart hozni, amikor lassú gyászmenetben behozták a halott Melindát és kisfiát, (a birtok felé tartottak és a Tiszába fulladtak). A király meghagyta Bánk életét, de büntetése nagyobb a halálnál hisz elvesztette szeretteit.

A filmnek vége lett, mi pedig éhesen, de új élményekkel gazdagodva indultunk az osztályterembe, ahol már várt minket a frissen készített ebéd.

Fülöp Noé