Főzés

Dátum: 2013-02-10 14:42:55   •   Posted by: laggmester   •  Category: 9

Március 13-én volt a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban megrendezve a főzési verseny. A 9/A osztály első közt volt ott, és így lefoglaltuk a legkényelmesebb helyet magunknak. Persze előtte elkellet söprögetni, gereblyézni, de ezzel gyorsan végeztünk. Az osztály együttes döntésére gulyáslevest készítettünk.

Az osztályból 5 gyerek maradhatott ott a bográcsnál, a többieknek el kellet menni Bánk Bánt- nézni. Az 5 gyerek közt meg volt osztva a munka, és hogy ki mit hoz. A zöldségek mindegyikét megpucoltuk otthon, kivéve a krumplit, mert azt helyben is volt időnk megcsinálni. Kolozsvári Imre tanár úr és Béla segített nekünk.

8 óra körül elkezdtük a főzést. Először egy jó nagy adag zsírt tettünk bele a kondérba és persze utána egyből jött a hagyma, amit meg kellet pirítani. Mikor beleraktuk a hagymát és bele néztünk a bográcsba egyből mindenkinek elkezdett könnyezni a szeme, és úgy néztünk ki, mint egy síró brigád. Miután majdnem oda égettük a hagymát hozzá adtuk a húst is. Béla kikötötte, hogy csak akkor önthetjük fel vízzel, ha olyan fehér lesz a külseje a húsnak, mint a szemünk, de ebben az esetben eléggé nehéz volt ez, mert a szemünk vörös volt még a hagymától. Bementünk vízért, de kifele menet egy kisebb akadály pálya volt az iskola udvara, mert nem akartuk, hogy a víz kilötyögjön. Eközben a többiek megpucolták és felvágták a zöldségeket. Ezek után felöntöttük vízzel, és bele tettük a zöldségeket.

Persze ez idő alatt mindenig kellett a fát vágni és adagolni. A favágásnál leginkább a Róna Tamás vett részt, aki különös hanghatások mellet vágta a fát. Ezen mindig jót nevettünk.

És jött mindenki rémálma a várakozás, mikor csak nézni kell hogyan fő a leves. Ott ültünk 5-en unatkozva a levest nézve. Persze 2 perc utána mindenki előkapta a telefont és elkezdtünk játszani és zenét hallgatni, így ezek az unalmasnak tűnő percek is jobbat lettek. Míg vártunk oda jött egy-két tanár, akik meséltek nekünk néhány vicces történetet. Nagyon az emlékemben ragadt, mikor egyszer az igazgató úr hátrajött és ezt mondta a Gajdár Tamásnak: Hú,  milyen fess ember vagy. Ha lány lennék biztos beléd lennék szerelmes.

Teltek múltak a percek és eljött a kóstolás ideje. Már akkor mindenki nagyon finomnak ítélte. Persze volt mit javítani rajta, de ezt gyorsan orvosoltuk is. Mikor kész lett bevittük a tanterembe, ahol még senki sem volt.

És egyszerre csak megjelentek az osztálytársak. Olyan éhesek voltak, hogy a szemük kopogott az éhségtől. Na persze egyből mindenki rávetette magát az ételre és elkezdtünk falatozni. Meghívtuk Kolozsvári Imre tanár urat és Zsarkó Zoltán tanár urat, hogy egyen velünk.

Mindenkinek nagyon ízlett a Gulyás. Jól tele ettük magunkat. Miután mindenki végzett, elmostuk a bográcsot, rendet csináltunk, és mehettünk haza.

Nagyon jól telt ez az egy nap a főzőknek, mindenki nagyon élvezte, reméljük a több is ilyen lesz majd.

Házi Csaba