Kis Zsenik Klubja roadshow

Dátum: 2013-04-07 20:29:04   •   Posted by: toma3757   •  Category: 10

  A Természettudományi Múzeumba voltunk a Da Vinci Learning csatorna által szervezett tudományos napon. A kiállítás célja az volt, hogy felhívjuk az emberekkel figyelmét a környezet védelemre és az energiatakarékosságra, ezért egy kísérlettel készült Härtlein Károly professzor úr. Minket ért a megtiszteltetés, hogy ezt a kísérletet bemutassuk az embereknek.

Rekordot szerettünk volna felállítani a legnagyobb citrom erőmű megépítésével. Mikor megérkeztünk a múzeumba felkészítettek minket arra, hogy fog lejátszódni ez az egész rendezvény. Kapunk két órát a citromok felhelyezésére, gondoltuk, hogy ez kihívás lesz nekünk, viszont nagyjából 30 perc alatt sikerült az összes citromot feltenni az előre előkészített táblákra. Csoportokba rendeződtünk és összehangolt munkával vittük véghez a kísérletet. Gyors fejszámolás után nagyjából 1200 és 1300 darab citromot raktunk fel. Viszont sajnos a darabszám és a gyorsaságunk sem volt elegendő, mivel a technika közbeszólt. Úgy tűnik, hogy egyes lemezek összeértek a citromok felhelyezése után és ezért a hat darab táblából csak kettő működött. Ezáltal a rekordot nem tudtuk felállítani. A mért értékeink 7,54 V és 5,32 mA voltak, sajnos ezzel meg sem tudtuk közelíteni a Guinness rekord megdöntését. A rekordkísérleten kívül még sok más kísérletet is bemutatott a Härtlein Károly professzor úr. Például megtudhattuk, hogy miért durran ki a lufi ha egy lézerrel világítják. A rekord kísérlet lényege az volt, hogy egy nagy galvánelemet hozzunk létre. A galvánelem egy olyan berendezés, aminek segítségével kémiai energiát tudunk átalakítani elektromos energiává. Működése a következő: kétféle fémet például réz rudat és vas rudat valamilyen savas oldatba helyezünk, ezeket a fémeket rákötjük akár egy fogyasztóra (izzóra) akár egy feszültség mérőre és a műszer kitérést fog mutatni. A galvánelemet Luigi Galvani találta fel, olasz származású fiziológus és orvos volt. A békák anatómiájával foglalkozott, amikor egy fém szikével hozzáért a békához, akkor a béka izmai összerándultak. Ezt a jelenséget először a légköri villamosságnak tudta be, viszont egy kísérlet során bebizonyosodott, hogyha kiviszi a szabadba a békákat, akkor ezek csak véletlenszerűen húzódnak össze, ha pedig egy rézkampóval átszúrt békához hozzáérint egy kést, akkor ez mindig bekövetkezik. Ezt a kísérletet közzétette viszont először nem ismerték el felfedezését, viszont Galvani egyik kortársa Alessandro Volta rájött, hogy nem a békáknak van ebbe szerepük, hanem ha két különböző fémet egy savas oldatba helyeznek, áram jön létre.

Ez az alapja a ma is használt elemeinknek. Ha a fémek elektródpotenciálját nézzük, akkor a Volta féle elem cinkből aminek -0,76 volt és rézből aminek +0,34 volt az elektródpotenciálja, ami 1,1 voltot jelent. Több típusa is létezik a galvánelemeknek a Leclanché-elem, Weston-elem, Daniell-elem. Sajnos meg kell említenünk az elemek káros hatásait is, mivel ezekben savas folyadék található ezért kell figyelnünk arra, hogy ne a szemetesbe dobjuk, hanem külön gyűjtő helyre vigyük, mert ha a szemetesbe dobjuk ez elkerül, a szeméttelepre, ahol összepréselik és a belőle kifolyó folyadék a talajba kerül és szennyezheti a növényeket és az ivóvizet. Szerencsére a technika fejlődése által feltalálták az akkumulátorokat és ezek nem csak a környezet óvásának céljából jöttek létre, hanem sokkal gazdaságosabb ezeket használni.

 

Ujházi Tamás