Vízkereszt, vagy amit akartok – a Pesti Színház előadásában

Dátum: 2014-02-12 20:06:27   •   Posted by: toma3757   •  Category: 11

        Osztályunkkal 2014. február 3-án a Pesti Színházba látogattunk. Aznap hamarabb jöhettünk el az iskolából. Igaz nem csak a megszokott kezdési idő miatt, azért is mert elmaradt a történelem óránk. Ebből kifolyólag mindenkinek valamivel több idő állt a rendelkezésére, hogy hazamenjen, megebédeljen, és másnapra összekészüljön, mivel előre tudtuk, hogy későn fogunk hazaérni.

 

        A találkozót háromnegyed 7-re beszéltük meg a színház elé, minek a főbejárata a Váci utca felől nyílik. Közülünk páran néhány perccel korábban értünk oda, így beültünk a Burger King- be beszélgetni, meginni egy kávét, esetleg egy sajtburgert enni, ha az ebéd nem lett volna elég, meg voltak köztünk olyanok is, akiknek már nem volt idejük megjárni, az iskola illetve színház és otthonuk között lévő távolságot. Na nekik aztán jóleshetett egy kis harapnivaló. Ezt követően csatlakoztunk a csoporthoz, sajnos nem mindenki volt egészséges, de a megmaradt jegyekre is voltak jelentkezők így (tudtommal) egy sem veszett kárba. A színház mintha egy pincében lett volna, a főbejárattól egy lejtő folyosó vezetett a színház előterébe. A legtöbben inkább itt adták le kabátjukat kivárva a sort. Nekem szóltak, hogy amennyiben az erkélyen ülök, nyugodtan használjuk az emeleti ruhatárat. Fent ez sorbaállás nélkül is megoldható volt. Az első felvonás előtt mindenki a jegye szerinti helyre ült le. Ez a második felvonásban látván, hogy van némi szabad hely körülöttünk már nem így történt. Maga a színdarab nekem különösen tetszett, azért láttam már jobbat is azt hiszem, a történet cselekményére a vígszínház honlapjának szerkesztője így emlékezett: „Viola hajótöröttként partra vetődik Illíriában, s azt hiszi, ikertestvére, Sebastian hullámsírba veszett. A fiatal nemes lány férfiruhát ölt, és Cesario néven elszegődik Orsino herceg szolgálatába. A herceg régóta reménytelenül ostromolja Olivia grófnőt, ám az nem fogadja az udvarlását, mert bátyja halála után egyéves gyászt fogadott. Olivia nagybátyja, Nemes Böffen Tóbiás ivócimboráját, Nemes Keszeg Andrást arra bátorítja, hogy pályázzon Olivia kezére. Ugyancsak Olivia házának lakója Malvolio, a grófnő mereven erkölcsös udvarmestere, akit Tóbiás úr és Mária, a tűzrőlpattant szolgáló és a bölcs Bolond segítségével csúnyán becsapnak: Mária, úrnője nevében, egy Malvoliónak szóló szerelmes levelet hamisít, mire az udvarmester boldogan rohan Oliviához, de így – természetesen – hülyét is csinál magából. Közben végzetesnek tűnő szerelmi háromszög alakul ki: Orsino Oliviát, Olivia a fiúnak hitt Violát, Viola pedig Orsinót szereti...”.

 

        A programunk végén mindenki a saját útján indult hazafelé, még a deákig kisebb csoportokra szakadva. Séta közben megosztottuk egymással élményeinket, esetleg azt is hogy hogyan rendeztünk volna ennél jobb darabot, habár ehhez nincsen kellő szakmai tudásunk. Ez minket nyilvánvalóan nem igazán foglalkoztatott, és 11 óra tájékán valószínűleg már mindahányan álmainkban emlékeztünk vissza erre a hosszú, és fárasztó napunkra.

 

Írta: Hertendi Péter