A Budapesti Műszaki Egyetem fizika előadása

Dátum: 2013-02-10 14:16:55   •   Posted by: laggmester   •  Category: 9

2012. január 24-én, kedden a Puskás Tivadar Távközlési Technikum néhány osztálya a Budapesti Műszaki Egyetem F29-es előadójába ment egy mindenki számára ingyen megtekinthető fizikai kísérleteket bemutató előadásra.

Amikor megérkeztünk, az első szinten találtunk helyet, a mi osztályunk, a 9.A kettő vagy három padsort foglalt el a középső oszlopban. Pár perccel az elhelyezkedésünk után annyira tele lett az első szint, hogy a felettünk lévő nézőtérre is küldtek fel embereket, hogy le tudjanak ülni. Szerintem az egyetemi tanári karból senki sem számított ennyi résztvevőre.

Az előadás délután 3órakor kezdődött, a tanár úr bemutatkozott, és nagyvonalakban elmondta, mit is fogunk látni, miről is lesz szó az előadásán. Elmondta, hogy próbálja majd érthetően, szakszavak jelentésének elmagyarázásával, és átláthatóan előadni az anyagot.

Az első kísérlet egy hidraulikus emelő szemléltetéséről szólt, amikor egy emberi erővel összetörhetetlen diót sikerült összetörni. A kísérlet alapja az volt, hogy egy kisebb és egy nagyobb átmérőjű cső volt összekötve, mindkét csőben egy-egy „dugattyú” volt elhelyezve. A két dugattyú közé víz volt helyezve. Amikor a kisebb dugattyút megnyomták, a víz nyomása miatt a másik dugattyún a nagyobb átmérő miatt jóval nagyobb erő ébredt. Emiatt a dió összeroppant.

Ez után egy kerek gumilap volt a főszereplő, amit az asztalra tettek le. Mivel a gumilap megakadályozta, hogy közé és az asztallap közé levegő jusson, ezért függőleges irányba középről húzva nem lehetett elmozdítani a lapot. Ha viszont a szélénél emeltük, könnyedén fel lehetett szedni.

Ezt követően pár elektromos árammal, és mágneses térrel kapcsolatos kísérlet volt, hogy a mágneses tér hogyan rendezi a fémreszeléket, az elektromos vezetőt áram hatása alatt hogyan lehet egy mágnessel forgatni, és milyen irányban mozgatja az áram a két egymás közelében elhelyezett fémlapot.

Ezek után a tanár úr behozott egy gépet, amire két rugó között egy fából készült golyó volt felerősítve. Az alsó rugót egy villanymotor segítségével lehetett mozgatni. Amikor a villanymotor felgyorsult, a labda egyre jobban kitért a két rugó között, egészen addig, míg el nem ért egy bizonyos sebességet. Ekkor a golyó szinte megállt, és sokkal kisebb kitéréssel mozgott.

A következő kísérletben is ezt a gépet használták fel, csak a villanymotor egy másik forgópontjára erősítettek egy hosszú rugót. A rugó másik felét egy fix ponthoz rögzítették. Először csak ujjal megütötte a tanár úr a rugó egyik végét, hogy szemléltesse, hogy az itt keletkezett hullám végigmegy a rugón, és a fix pontnál megfordulva vissza is jön. A következőkben beindította a villanymotort, ami körkörösen forgatta a rugó egyik végét. Ennek hatására a forgás is végigment a rugón, és egy idő után a rugó közepénél egy fél hullám keletkezett. Ha gyorsabban forgatták, egy ideig rendezetlen fél hullámok voltak, aztán mindig egyel több rendszerű hullám keletkezett. Ezzel a rugóval összekötött géppel még legalább két vagy három kísérletet végeztek el.

Az előadás vége felé a tanár úr egy kézmelegítőt fogott a kezébe, és elmagyarázta, hogyan működik, majd meg is mutatta. Egy hőkamera segítségével bemutatta, hogy a fém megpattintása után a benne lévő anyag kristályosodása közben mennyire melegszik fel a kézmelegítő. 50-60C°-ot is elérte, mire az egész benne levő anyag kikristályosodott, és megkeményedett.

Az utolsó kísérletben a tanár úr külön az anyag viselkedését szerette volna bemutatni, de mire elmagyarázta, mi fog történni, az anyag az üvegcsében megkeményedett.

Érdekes, és elgondolkodtató kísérleteket láthattunk aznap, amelyek később nagy segítségünkre válhatnak.

Hajnal Imre